Burus János, a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola és Szakmunkásképző tanára hosszabb ideje vezet már néprajzi szakkört, ápr. 11-én tudományos ülésszakon mutathatták be tanítványai helytörténeti, helyismereti, néprajzi kutatásaik eredményeit. A rendezvényre 25 kisdolgozatot állítottak össze, a legtöbben helynévi, személy-, gúny- és ragadványnév-gyűjtést végeztek el, de nem hiányoztak a helytörténeti, -történelmi írások sem. A dolgozatok a diákok szülőhelyeiről, Csíkról, Kászonról és a Gyimesekről szólnak. Az ülésszakkal egy időben és helyszínen "Ne menjen feledésbe!" jelszóval kiállítást is rendeztek a tanulók által hozott néprajzi anyagokból. /Diákok tudományos ülésszaka. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./
2000. október 11.
Idén Csíkszeredában újjászervezték a Közéleti Diák- és Ifjúsági Akadémia Intézetnek (KÖDAK) elkeresztelt programot. A KÖDAK lényege, hogy olyan alternatív képzést nyújt hallgatóinak, amelynek tárgya kimaradt a romániai oktatási rendszerből. Leginkább nonprofit szférában tevékenykedni óhajtó, fiatalokkal foglalkozó, diákszervezetek részéről jelentkező emberek vesznek részt a képzésben. /Burus János Botond: Újjászervezett KÖDAK. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./
2000. október 24.
Okt. 23-án a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola múzeum-szobájában megnyílt a néprajzi gyűjtemény. Burus János tanár irányításával a diákok - néprajzi körük a Nagybükki Társaság nevet vette fel - értékes néprajzi anyagot gyűjtöttek össze. Ez lett az alapja ennek az új iskolamúzeumnak. /Kristó Tibor: Iskolamúzeumot avattak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./
2000. december 16.
Kolozsváron dec. 8-9-én megrendezték a III. Erdélyi Tudományos Diákkonferenciát. Évről évre növekszik az érdeklődés. Tavaly például 120, idén 221 dolgozatot mutattak be. Az anyagi hátteret az Illyés Közalapítvány, Magyarország Oktatásügyi Minisztériuma, a Román Tanügyminisztérium, az Országos Tudományos Technikai és Innovációs Ügynökség, a Korunk és a Krónika biztosította. Gál-Borus László főszervező elmondta, hogy a megnyitón Andrei Marga tanügyminiszteri, és nem rektori minőségében szólt a rendezvény résztvevőihez, a konferencia fővédnöke volt Kása Zoltán, az egyetem prorektora, Kötő József, az Oktatásügyi Minisztérium államtitkára, és Pokorni Zoltán. Idén 26 szekciót hirdettek meg, 24-re érkeztek pályamunkák. Az elbírálási feltételek nagyjából megegyezőek a Magyar Országos Diákkonferencia követelményeivel, így a legjobbak továbbmennek a Magyarországon kétévente megrendezett TDK-ra. /Burus János Botond: EtűDöK. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
2002. május 8.
A Székely Károly Szakközépiskolában /Csíkszereda/ működő Nagybükki Néprajzi Társaság Burus János körvezető tanár irányításával idén is megtartotta tudományos ülésszakát, amelyre 20 kisdolgozatot készítettek a diákok vallási néprajz, helytörténet-helyismeret, népszokások, műemlékek, népi kismesterségek stb. témakörből. /Sipos Gábor, Csíkszereda: Tudományos ülésszak és vetélkedő. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./
2003. október 24.
A csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskolában három éve működik egy kis múzeum. A Burus János tanár által gyűjtött népművészeti anyag mellett az 56-os forradalom emlékére készített fotóösszeállítást, dokumentum- és könyvkiállítást is megtekinthetik most az érdeklődők. Ferencz Erzsébet pedig gyapjúszőnyegeit és keresztszemes hímzéseit mutatta be. /Kiállítások a Székely Károly Szakközépiskolában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./
2004. április 9.
Megnyílt több mint ötszáz képeslap és háromszázötven tojás gyűjteményes kiállítása a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola bentlakásában. Burus János tanár diákjai rendszeresen gyűjtenek, tanulnak, és létrehozták a Nagybükki Néprajzi Társaságot. Az iskola mintegy ötven diákja a választható tantárgy keretében – immár öt éve – helytörténetet, népismeretet és néprajzot tanul. A diákok gyűjtötték össze a kiállítás anyagát. Elsőként Erdélyben, diákok számára Kútfő névvel saját kiadvány megjelentetésére is készülnek. A kis magyar néprajz diákoknak alcímet viselő, negyven oldalas kiadványt első alkalommal májusban szeretnék megjelentetni. Minden számban tervezik szakember dolgozatának közlését. /(Daczó Dénes): Húsvéti színvarázs az iskolában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./
2004. június 11.
Megjelent a Kútfő, a csíkszeredai Székely Károly Alapítvány és a Nagybükki Néprajzi Társaság folyóiratának első száma. /A csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola diákjai Burus János tanár vezetésével hozták létre a Nagybükki Néprajzi Társaságot./ A folyóirat – kis magyar néprajz diákoknak alcímmel – a székelyföldi húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó népszokásokat ismerteti. A jövőben szeretnék a lapban más vidékek, néprajzi tájegységek hagyományait, szokásait is bemutatni. /Kútfő diákoknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./
2005. február 12.
A Fiatal Írók Szövetsége és a Szépirodalmi Figyelő folyóirat február 10-én közös díjkiosztó estet rendezett Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A FISZ 28 éven aluli alkotóknak kiírt 2004. évi irodalmi pályázatának első díjasai – a három közül két kategóriában – határon túli magyar fiatalok. Vers kategóriában az öt díjazott közül első díjas lett a 24 éves zentai Kollár Árpád, prózában a hat díjazott közül ketten kaptak első díjat, két csíkszeredai fiatalember: a 27 éves Szőcs Attila és a 24 éves Burus János Botond. A FISZ önálló kötetekben adja ki a díjazottak pályaműveit. Szőcs Attila közgazdász, oktató a Sapientia Egyetem csíkszeredai gazdasági karán és PhD hallgató a Corvinus Egyetem marketing szakán. Szőcs Attila fest és fotózik is. Első önálló festészeti kiállítása januárban volt, Csíkszeredában. Burus János Botond a Babes-Bolyai Tudományegyetem újságíró szakos hallgatója A 2002 óta kéthavonta megjelenő Szépirodalmi Figyelő folyóirat 2004. évi – és egyben első alkalommal kitüntetett – díjazottjai Szőcs Géza költő és Bánki Éva prózaíró. A Szépirodalmi Figyelő irodalmi, kritikai, szemléző folyóirat. Félszáznál több lapot szemléznek, nemcsak a magyarországiakat, hanem valamennyi, magyar nyelven rendszeresen megjelenő irodalmi folyóiratot. A kiadvány interneten a www.szepirodalmifigyelo.hu honlapon érhető el. /Guther M. Ilona: Irodalmi díjakat osztottak Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
2005. február 23.
A nagy KilometriK lesz a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat Serény Múmia című mellékletének utóda – jelentette be Karácsonyi Zsolt, a melléklet szerkesztője a Bretter György Irodalmi Körön, Kolozsváron. A nagy KilometriK az eddig búvópatakként létező goliárd (más szóval vágáns, kóbor) irodalmat hivatott feleleveníteni, fogalmazta meg a szerkesztő. A goliárd műfaj képviselői, akik közül Francois Villon a legismertebb, Karácsonyi szerint „írtak, ittak és daloltak – és mai képviselői sem tesznek egyebet”. A bemutatón a melléklet első számában megjelent írások szerzői tartottak felolvasást: Muszka Sándor, Kovács Ferenc, Bréda Ferenc, Burus János Botond és Karácsonyi Zsolt művei hangzottak el. /Röviden. Új irodalmi kilométerkő. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./
2005. február 26.
A csíkszeredai Székely Károly Alapítvány kiadásában immár második alkalommal jelenik meg a Székely Károly Szakközépiskolában működő, Burus János tanár vezette Nagybükki Néprajzi Társaság folyóirata, a Kútfő. A iskolai néprajzi kör diákjai ezúttal a téli ünnepkörhöz kapcsolódó kutatásaikat tették le az olvasó asztalára. Újdonságnak számít az is, hogy a folyóiratban a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium, Mirk László által irányított néprajzi körének diákjai is közölnek dolgozatokat a Kútfőben. /Kristó Tibor: Kútfő másodszor. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./
2005. november 9.
November 7-én Kolozsváron, a Bulgakov kávézóban bemutatták Burus János Botond „Pethő Marcit elhagyja az Isten” című novelláskötetét. Burus kisprózái a transzcendencia és az emberi érzelmek közötti viszonyt tükrözik. /Lőrincz Levente: Burus Pethő Marcija. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./
2005. december 19.
Megérdemeljük, hogy saját magunkat ünnepeljük, vélte Márkus-Barbarossa János, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke, a Kolozsváron december 17-én megtartott évzáró gálaesten, ahol az idei irodalmi kitüntetéseket osztották ki a liga tagjainak. – Bár az E-MIL adja át a díjakat ezen az estén, ezek mégsem E-MIL-díjak, hanem támogatók jóvoltából született kitüntetések – hangsúlyozta Márkus-Barbarossa János. A kiosztásra kerülő irodalmi díjak Méhes György Kossuth-díjas írónak, Böszörményi Zoltánnak (költő, író, főszerkesztő), egy bécsi, valamint egy sepsiszentgyörgyi kiadónak köszönhetők. Négy Irodalmi Jelen-díjat osztottak, tulajdonosai a következők: Eszteró István Egy könnyű garni című verseskötetéért, Pongrácz P. Mária Arckép lepkékkel (novellák), Orbán János Dénes Búbocska (ördögregény), Mózes Attila Céda korok történelme (irodalomkritika). Négy elsőkötetes fiatalt tüntettek ki a Méhes György-debütdíjjal: Ármos Lorándot, Burus János Botondot, Márkus Andrást és Muszka Sándort. Idén a Méhes György-nagydíjat Bréda Ferenc kapta. /Köllő Katalin: Kiosztották az irodalmi díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
2006. április 18.
Április 15-i ülésén 32 fiatal romániai magyar alkotó egyéves munkatervére ítélt oda 6-6 millió lejes havi támogatást a Communitas Alapítvány ösztöndíjbizottsága. Irodalom kategóriában Lövétei Lázár László, Burus János Botond, Szabó Róbert Csaba, Vári Csaba, Orbán János Dénes, Boda Edit, valamint Székely Csaba, zene kategóriában Nagy Endre, Kele Brigitta, Horváth Edit, Gyárfás Levente, Bodor Emese részesült teljes ösztöndíjban, Deák Sándor és Máthé Dávid, Király Erzsébet és Csákány Csilla, Beke István és Thurzó Zoltán megosztott ösztöndíjat kap. Galló Ernő, Könczei Csongor, Nagy Dorottya, Bartha Boróka, Csatlós Lóránd, Mátray László és Albert Csilla színházi ösztöndíjban részesült. Támogatott képzőművészek: Berszán Márkos Zsolt, Kuti Botond, Ágoston Árpád, Gergely Zoltán, Koncz Münich Judit, Szentes Zágon, valamint Szilágyi László, a filmes műfajban pedig Bertóti Attila, Makkai Imola, Felméri Krézsek Cecília, valamint Juhász Ágota és Szabó D. Zoltán kapta meg az egyéves támogatást. /Communitas-ösztöndíjasok. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./
2006. június 8.
Megjelent Burus János főszerkesztő, csíkszeredai tanár kiadványa, a Kútfő II. évfolyam 1. száma, amely 2006 – Tavasz tárgyválasztásával a Pünkösdi búcsújárás Csíksomlyón (régen és napjainkban) témakört mutatta be. Ez a még teljesen ismeretlen, frissforrás-ízű lap alcíme: Kis magyar néprajz diákoknak. A ,,tulajdonos” pedig a csíkszeredai Székely Károly Alapítvány és a Nagybükki Néprajzi Társaság. Félévenként megjelenő folyóirat. Felelős szerkesztője, műszaki- és képszerkesztője Sipos Gábor. A szerkesztőbizottság munkájában, a Székely Károly Szakközépiskola tanárain kívül, részt vesznek a diákok is. A mostani számban tanulmány olvasható többek között dr. Tánczos Vilmos, kolozsvári néprajzkutató, egyetemi tanár tollából Szép, boldog, csodatevő Csíksomlyó és a Mária-dogmák című írás, Tankó István csíkszeredai tanár Pünkösd. A pünkösdi csoda címmel írt jegyzetet, Mirk László írásában a pünkösdi népszokásokról volt szó. /Simó Edmund: Pünkösd után: Kútfő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./
2006. augusztus 28.
A hét végén ötödik alkalommal szervezte meg az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MÍL) éves írótáborát Zetelakán. Az írótábor alapcélja: irodalmi fórumként teret adni a hazai és határon túli magyar írók találkozásának, eszmecseréjének. Az idei írótáborban kiemelten az 1956-os forradalomra emlékeztek, de az irodalmi műhelyek, folyóiratok bővülő pályázati lehetőségeit is felvázolták. Az augusztus 24-i tábornyitón Lakatos Mihály, a magyar kultuszminisztérium erdélyi származású főosztályvezetője, Papp-Kincses Emese Hargita megyei tanácsos, Orbán János Dénes, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke valamint Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. A székelyudvarhelyi színtársulat közreműködésével Márkus-Barbarossa János, Szabó K. István és Kiss Budai Tibor performansz-szerűen oldotta a hangulatot. Augusztus 26-án irodalmi műhelyek, folyóiratok bővülő pályázati lehetőségeiről esett szó. A közgyűlést is megtartották. /Tóth Adél: Palacsintás E-MÍL tábor. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./ Az írótábornak mintegy ötven résztvevője volt. Kalász Márton és Kovács István író, történész a magyar írók szerepéről beszélt az 1956-os forradalomban. A liga közgyűlésén a felszólalók vitába keveredtek az E-MÍL működésének néhány pontját illetően, de mindenki egyetértett abban, hogy az érdekvédelmi szervezet jó úton halad. – Az E-MÍL egyik legfontosabb tennivalója az Irodalmat a vidéknek elnevezésű program működtetése – mondta Orbán János Dénes elnök. /Burus János Botond: Zetelaki írótábor: irodalmat a vidéknek! = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./
2006. november 27.
November 25-én Kolozsváron, Protestáns Teológiai Intézetben tartotta 121. évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Dávid Gyula, az EMKE tiszteletbeli elnöke az 1956-os magyar forradalomra emlékezett. Elnöki beszámolójában Kötő József az egyesületben 2006-ban zajlott építő munkát tekintette át: a sztánai Varjuvár felújítása, a pusztinai Csángó Közösségi Ház megépítése, Kolozsváron a Szabédi-ház felújítása (ez jelenleg 80%-ban sikerült), magyar házak megépítése a Szilágyságban, Máramarosban. Szellemi építésnek számít a kiművelt emberek képzése és foglalkoztatása, az EMKE önépítés-modelljének megfelelően. A jövőben sok feladat vár az EMKE-re: többek között elkerülni a magyar kulturális védőháló eltűnésének veszélyét, gondoskodni arról, hogy az erdélyi magyar kultúra megfelelően képviseltessék 2007-ben Nagyszebenben, az európai kultúra fővárosában. Lépéseket kell tenni az Erdélyi Magyar Művelődési Intézet létrehozására. Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnök ismertette az elmúlt év egyesületi eseményeit. A gazdag program a társszervezetekkel való együttműködéssel (Kolozsvár Társaság, Barabás Miklós Céh, Romániai Magyar Dalos Szövetség stb.), a Határon Túli Magyarok Hivatala adatbázisának pályázatírásra való felhasználásával, a sajtó eredményes közreműködésével válhatott valóra. A közgyűlés elfogadta az önrendelkezésért síkra szálló nyilatkozat szövegét. Az EMKE „teljes mértékben támogatja a romániai magyarság közösségének azon törekvéseit, amelyek a közösségi önrendelkezés közjogi formákba iktatott megszerzését célozzák „ – áll a dokumentumban. Ezután tizenhárom kategóriában osztották ki az EMKE 2006-os díjait azoknak a személyiségeknek, akik kulturális, szervezői vagy mecénási munkásságukkal hozzájárultak az egyesület célkitűzéseinek teljesítéséhez. Az idei ünnepeltek névjegyzéke: Spectator-díj – Köllő Katalin, Kacsó András-díj – Szarkaláb Néptáncegyüttes, Bányai János-díj – Tőtszegi Tekla, Kun Kocsárd-díj – Gábos Dezső, Nagy István-díj – Fórika Éva, Bánffy Miklós-díj – dr. Kovács Levente, Kovács György-díj – Rapper Gábor, Poór Lili-díj – Biluska Annamária, Szentgyörgyi István-díj – Bodea György, Szolnay Sándor-díj – Ujvárossy László, Monoki István-díj – Kovács Erzsébet, Balázs Ferenc-díj – Burus János, Gr. Mikó Imre-díj – ifj. Pászkány Árpád. /Ördög I. Béla: Kiosztották az EMKE 2006-os díjait. Az önrendelkezést sürgeti a közművelődési egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2007. január 22.
A Magyar Kultúra Napján a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat nívódíjait adták át. Debüt-díjban részesült Burus János Botond elsőkötetes prózaíró, Vermesser Levente költő, az alig 37 évesen 11 kötetes életművel rendelkező Térey János budapesti költő, író, műfordító. A Látó díjazta Szepesi Attila Beregszászról származó, Budapesten élő költőt is. /XVI. Látó-nívódíjkiosztó. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
2007. február 9.
Nehéz követni azt, ami ma zajlik Magyarországon. Budapest terrorfenyegetésnek van kitéve, szervezett szélsőjobboldali csoportosulások az Országházat és annak lakóit veszélyeztetik, állította a kancelláriaminiszter, az igazságügyi államtitkár és a kormányszóvivői iroda. Meghökkentő állítás, hogy a nemzeti érzelmű terrorlegények a nemzeti szuverenitás szimbólumát óhajtanák levegőbe repíteni, az inkább a szélsőbal-anarchoid merénylők privilégiuma. Két verzió lehetséges: a kormány vagy igazat mond, vagy nem. Úgy tűnik, mindez egyetlen célt szolgál: a jogsértő Kossuth téri kordon időleges fenntartásának legitimálását. /Burus János Botond: Kis magyar hisztéria. = Krónika (Kolozsvár), febr. 9./
2007. március 8.
Félévenként tartalmas néprajzi kiadvány jelenik meg, a Kútfő. Kiadja a csíkszeredai Székely Károly Iskolaközpont Alapítvány és a Nagybükki Néprajzi Társaság. Főszerkesztője Burus János magyartanár. A szerkesztőbizottságban négy tanár és nyolc diák van. A Kútfő teret ad a szórványterületekről származó kutatásoknak, dolgozatoknak is, Küküllőpócsfalvától Külsőrekecsinig. Nem csupán diákok gyűjtését közli, hanem úgyszólván minden korosztályt felvonultat. Burus János a hatvanas éveit tapossa, szívén viseli szülőfaluja, Pipe sorsát. Pipe híres szülötte Gyulai Zoltán /1887-1968/ tudós, fizikai szakíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1998-ban, halála 30. évfordulóján emléktáblát helyeztek el a tudós tiszteletére a szülőfalu templomának előterében. Szövege: „Pipén született a nemzetközi hírű fizikus professzor, GYULAI ZOLTÁN (1887-l968), aki Kolozsvár, Szeged, Göttingen, Debrecen és Budapest egyetemein működött. E táblát emlékezésül helyezte el 1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia, az Unitárius Egyház, a Babes-Bolyai Tudományegyetem. ” Pipe – mint sok tucatnyi más erdélyi kistelepülés – haldoklik, az utolsókat rúgja. Jó volna összefogni, utat javíttatni, s belakatolás helyett belakatni ezt a pompás tájat. /Bölöni Domokos: Az embert elviszi az esze. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./
2007. március 10.
Az erdélyi népszokáskutatás eredményeivel, a néprajzoktatás gyakorlati és elméleti kérdéseivel foglalkoztak a kétnapos továbbképzőn részt vevő pedagógusok és előadók Csíkszeredában. Pozsony Ferenc, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének professzora, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke az erdélyi népszokáskutatás eredményeit ismertette. Burus János magyartanár a Székely Károly Szakközépiskolában zajló néprajzoktatásról beszélt, ismertette a félévenként megjelenő Kútfő című, diákoknak szánt néprajzi folyóiratot. /Antal Ildikó: Továbbképző a néprajzoktatásban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./
2007. április 4.
Kolozsváron április 2-án a Bretter György Irodalmi Körön Váradi Nagy Pál prózájával ismerkedhettek meg az érdeklődők. A meghívott írásait Burus János Botond mutatta be. Váradi Nagy Pál a Másnapos irodalmi csoportosulás alapító tagja, valamint a kolozsvári Echinox magyar oldalainak társszerkesztője. /Varga Melinda: Modernkedő Urbia. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./
2007. június 4.
Maksay Ágnes és Marius Tabacu a Film.dok fesztiválon vetített Az utolsó maszek című dokumentumfilmjét mutatták be a hét végén a kolozsvári Tranzit Házban. Stefano Bottoni történész tavaly szeptemberben ismertette Szilágyi Domokosnak a Szekuritátéval fenntartott kapcsolatáról szóló kutatását, melyből kiderül, a költő Balogh Ferenc fedőnéven jelentéseket írt a titkosrendőrségnek. A 70 perces film nem foglal állást a kérdésben, a döntést a nézőnek engedi át. A vetítést követő beszélgetésen elhangzott: eldöntetlen, hogy Szilágyi Domokos alku vagy kényszer hatására cselekedett-e, akár bizonyítékok hamisítása is előfordulhat. /Burus János Botond: Kulcs Szisz rejtélyéhez. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./
2007. július 31.
A Kolozsvári Rádió vezetőségének döntése eredményeként Maksay Magdolna lesz a rádió magyar nyelvű szerkesztőségének új osztályvezetője. Maksay augusztus 1-jétől tölti be új hivatalát a szerkesztőség irányításában, miután elődje, Orbán Katalin – aki 1995-től töltötte be ezt a pozíciót – egészségügyi okok miatt lemondott tisztségéről. Maksay Magdolna 1990-től dolgozik a Kolozsvári Rádió magyar szerkesztőségében, kezdetben riporterként és ifjúsági, valamint szociális műsorok szerkesztőjeként. Elsődleges feladatának az Orbán Katalin által megfogalmazott célok – a hallgatók gyors és pontos tájékoztatása, a romániai és az egyetemes magyar kultúra ápolása, a nyelvművelés, a szórakoztatás – folytatását tekinti. A legutóbbi közvélemény-kutatás eredménye szerint a Kolozsvári Rádió magyar adásának átlaghallgatója 50 év körüli, középfokú végzettséggel rendelkező nő – az új osztályvezető nyitni szeretne a fiatal hallgatói réteg irányába is. /Burus János Botond: Új vezető a Kolozsvári Rádió magyar szerkesztőségében. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./
2007. augusztus 10.
Lakatos Róbert filmrendező a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmművészet, fotóművészet és média szakának tanára, Csendország, Ördögtérgye, Moszny és Bahrtalo című filmjei több magyar és nemzetközi díjat nyertek. Olyan rendezőként szokták említeni, aki szünet nélkül tervez, alkot. Lakatos Róbert elmondta, hogy a Sapientia filmes szakán való tanítás sok energiát vesz el. Emellett az Argo Audiovizuális Egyesület művészeti vezetőjének feladatkörét is ellátja. Az Argo feladata olyan kisfilmek gyártása, amelyek – főként anyagi okok miatt – nem férnek bele az egyetemi keretekbe. Fő feladatként egy olyan produkciós műhely létrejöttét tekintik, amely a tehetséges alkotók rendelkezésére állna filmjeik elkészítésében, a gyártás lebonyolításában. Ilyen jellegű produkciós iroda nincs Erdélyben. Erdélyi magyar filmes alkotókról, szakemberekről lehet beszélni, de tulajdonképpeni szakmáról egyelőre nem, állapította meg. Hiányoznak a jó világosítók, a hangtechnikusok, a gyártásvezetők, a producerek. Hiányzik maga a rendszer. Örvendetes, hogy a magyarországi Szülőföld Alap támogatni kezdte az erdélyi magyar filmet. /Burus János Botond: Beszélgetés Lakatos Róbert filmrendezővel. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./
2007. október 11.
Az ország legnagyobb könyvesboltját nyitja október 12-én a Libri Kolozsváron. A Polus Center bevásárlóközpont területéből 630 négyzetméternyi felületet kizárólag könyvek értékesítésére tartanak fenn. Az indulás pillanatában a könyvkészlet 7000 címe közül ezer magyar, ezer pedig angol nyelvű kötet lesz. /Burus János Botond: Könyvek félezer négyzetméteren. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./
2007. október 17.
Kettős könyvbemutatót, egyben író-olvasó találkozót tartott Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör. Ambrus Lajos Az én szőlőhegyem címet viselő prózakötetét és L. Simon László Versenyhátrány – A (kultúr)politika fogságában című esszékötetét Burus János Botond és Király Zoltán mutatta be. A meghívott szerzők József Attila-díjasok, Ambrus a budapesti Kortárs szépirodalmi folyóirat szerkesztőjeként, Simon a Magyar Írószövetség titkáraként folytat irodalomszervezői tevékenységet, ráadásul mindketten a Kárpát-medence szőlő- és borkultúrájának jeles ismerői. Az én szőlőhegyem szerzője az emlékek sebességével mozog térben és időben L. Simon László költő, az elmúlt évek magyarországi kultúrpolitikai eseményeinek résztvevője, az ellehetetlenített kulturális intézményekről, a működésükben korlátozott írószövetségekről, az állagmegőrzés szintjén sem védett épített örökségről, zenészek, képzőművészek, színészek megszűnt érdekvédelmi szervezeteiről fest átfogó, tényeken alapuló összképet. /A művészet abroncsai. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./
2007. október 26.
L. Simon László költő négy éve a Magyar Írószövetség titkára, párhuzamosan végez alkotói és kultúraszervezői munkát. Verset ír, kritikával, esszével foglalkozik, egy borászati albumot kétszáz fényképével illusztrálták. Az Írószövetség elmúlt három éve arról szólt, hogy túléljék az anyagi válságot. Az Írószövetség arra törekszik, hogy legyen önálló karaktere. Azok a szervezetek, amelyek azt mondják, hogy nem kell megszólalni társadalmi ügyekben, részt venni a közéletben, csak azt vállalják, hogy a hozzájuk befolyó pénzt szétosztják a tagok között. L. Simon László szerint az Írószövetség ennél több. Úgy látja, fiatal alkotókat kell felvenni, akik azonosulni tudnak az Írószövetséggel. Másrészt határozottabb jelenlétre kell törekedni a határon túli szellemi életben. Erdélyben sorra jelennek meg könyvek, amelyekről Magyarországon nem is tudnak, ez fordítva is igaz. Ha valóban létezik egységes magyar irodalom, érzékelni kellene ezt a könyvkiadás, a művészetterjesztés, a közös szellemi viták terén, hangsúlyozta. A társadalom műveltségi eszményén kellene változtatni, tette hozzá. Ebből a szempontból Magyarországon még rosszabb a helyzet, mint Erdélyben, ahol a szépirodalomnak, még mindig van identitásmegtartó szerepe. Nemrég jelent meg L. Simon László Versenyhátrány. A (kultúr)politika fogságában című kötete. Azért írta meg, mert a nagyközönség egyáltalán nincs tisztában azzal, hogyan is néznek ki a kultúrpolitikai állapotok. A könyv megjelente után barátai felhívták, és csodálkozva kérdezték, hogy tényleg adott Hiller István kulturális miniszter a megasztáros győztes lemezére ennyi pénzt? A kötetben tényfeltáró és helyzetelemző tanulmányok olvashatók az első és második Gyurcsány-kormány kultúrpolitikai folyamatairól. A könyv szerint a jelenleginél alacsonyabb szintre már aligha süllyedhetne a magyar kultúrpolitika. 2002 óta drasztikusan csökkent az anyaország részéről a határon túlra irányuló támogatások mértéke. L. Simon László költő, író, szerkesztő, vizuális művész. 1972-ben született Székesfehérváron. A Szépirodalmi Figyelő című folyóirat főszerkesztője, majd főmunkatársa, valamint a Kortárs, a Magyar Műhely és a Kommentár című lap szerkesztője. 2004-ig a Fiatal Írók Szövetségének elnöke volt. Jelenleg a Magyar Írószövetség titkára. Verseket, esszéket, tanulmányokat, komputergrafikákat, fotókat publikál, könyveket tervez. /Burus János Botond: A kultúrpolitika fogságában. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./
2007. november 9.
A CURS társadalomkutató intézet felmérése szerint Romániában a felnőtt lakosság 46 százaléka naponta 1–3 órát tölt a televízió előtt, 36 százalék ennél több időt tölt tévézéssel. A lakosság 69 százaléka követi figyelemmel a rádiós műsorokat, míg 31 százalék egyáltalán nem hallgat rádiót. A kérdőívet kitöltők 27 százaléka használja az internetet. A lakosság 38 százaléka nem olvas újságot. Könyvet a megkérdezettek 53 százaléka soha nem vesz a kezébe, 86 százalék nem jár moziba vagy színházba. /Burus János Botond: Nem olvas könyvet a lakosság fele. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./
2007. november 15.
A székelyudvarhelyi gimnázium néhány éve első volt a világbanki kölcsönből felújítandó épületek listáján, míg az ipari alpinistákat le nem parancsolta az épület homlokzatáról a tény, hogy az egyházi tulajdonba visszakerült épület már nem jogosult a támogatásra. A gyakran százéves ingatlanok időközi tatarozások nélkül jutottak vissza az egyházhoz. A bennük működő állami iskolákkal törvény által behatárolt, öt évre szóló szerződést kötöttek az egyházak, melynek záradéka tartalmazza, hogy a bérlőt terhelik a karbantartás és bér, a tulajdonost a tatarozás költségei. Az egyházi tulajdonú iskolaépületeknek nem jár támogatás, lehetséges anyagi forrást az 2006-ban meghozott kormányhatározat jelentene számukra, amely területkategóriákra lebontva állapítja meg a bér nagyságát, amelyre igényt tarthatnak. Azonban ez sok esetben kifizethetetlen összegű számlát tenne a helyi önkormányzatok asztalára, mint a csíkszeredai gimnázium esetében, ahol a jelenlegi bér tízszeresét kellene befizetni a 14 ezer négyzetméteres iskolaépület használatáért. A politikai szféra erre az sugallja az egyházaknak, hogy adják el ingatlanaikat. /Burus János Botond: Egyházi iskolák, ördögi körben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./ Nem írták alá a nagyenyedi önkormányzat és az Erdélyi Református Egyházkerület vezetői a Bethlen Gábor Kollégium épületére vonatkozó bérleti szerződést. Az egyház képviselői ugyanis előbb szeretnének választ kapni arra, hogy amennyiben hosszú távú szerződést írnak alá, akkor az állam hajlandó lenne-e támogatni az ingatlan felújítását. Erdély-szerte számos tanintézet működik javításra szoruló visszaszolgáltatott egyházi ingatlanban. Mivel az épületek magántulajdonnak minősülnek, az állam nem támogathatja ezek korszerűsítését. Az egyházak képviselői szerint az államnak is hozzá kellene járulnia az 50 évig használt épületek helyreállításához. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium nyolc épületéből hármat – a főépületet, a Bagolyvárat és az elemi iskola épületét – 2004-ben kapott vissza a református egyház, a többi visszaszolgáltatása folyamatban van – közölte Szőcs Ildikó igazgató. Az épületegyüttes felújításához 7 millió euróra lenne szükség. „Borzalmasan nehéz pénzt szerezni” – mondta az igazgató, aki szerint állami segítség hiányában az egyházi források mellett csak adományokra számíthatnak. Németországi és hollandiai támogatásból sikerült felújítani a mosdókat. Szőcs Ildikó igazgató hozzátette, mivel az ingatlan egyházi tulajdonban van, pályázatokon sem vehetnek részt, így a világbanki és európai uniós támogatásoktól is elesnek. Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár szerint a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és a többi, hasonló helyzetben lévő erdélyi magyar iskola esetében két járható út is van: az egyik a hosszú távra szóló haszonbérbe adási szerződés, a másik pedig az ingatlan eladása. „Az a megoldás, hogy az egyház koncessziós szerződés alapján 49 vagy 99 évre használatba adja az iskolaépületet. Ezáltal állami pénzből is lehetséges a felújítás” – közölte. Példaként hozta fel, hogy az aradi Csíky Gergely Gimnázium esetében a katolikus egyház beleegyezett ebbe, s az iskola azóta kormánytámogatásban is részesült. Korábban szintén a katolikus egyház a szilágycsehi magyar iskola épületét 99 évre adta használatba az önkormányzatnak, s a tanintézet 2006 eleje óta folyamatosan kapott állami támogatást. A másik út az, ha az egyház eladja az államnak az ingatlant. Az Oktatásügyi Minisztérium vevő ezekre. Asztalos Ferenc RMDSZ-es parlamenti képviselő az ingatlanok felújítása kapcsán a 22-es csapdájához hasonlította a helyzetet. Elmondta: az egyházak szorgalmazták, és az RMDSZ mindent megtett annak érdekében, hogy visszaszolgáltassák az államosított egyházi ingatlanokat, azáltal azonban, hogy az állam elveszítette a tulajdonjogot. /Pap Melinda: Patthelyzet Nagyenyeden. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./ A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium esetében is folynak a tárgyalások a katolikus egyház és az önkormányzat képviselői között a szerződés meghosszabbításáról, mivel hamarosan lejár az ötéves bérleti szerződés. A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium és a Márton Áron Gimnázium által használt 14 ezer négyzetméteres ingatlant 2003 októberében kapta vissza a katolikus egyház. A Segítő Mária Gimnázium egyházi iskola lévén ingyen használhatja az épületet, a Márton Áron Gimnázium bérleti díját az önkormányzat fizeti, évente 180 ezer lejt. Egy új kormányhatározat a bérleti díjat az eddigi tízszeresére emelte, amit már nem tudnának fedezni a városkasszából. Az egyház és az önkormányzat képviselői abban próbálnak megegyezni, hogy a tanács az eddigi összeget fizesse bérként, de vállalja az épület felújítását. Megoldásként a helyi tanács egy hosszú távú, húsz évre szóló haszonbérleti szerződésben gondolkodik, közölte Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester. /Székely Zita: Csíkszereda: szerződést hosszabbítanának. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./
